Elérhetőség Tűzjelző rendszerek Gázjelző rendszerek GDPR nyomtatóbarát nézet

Nyitólap > FirePro >


Tűz és FirePro

Az égés feltételei


Égési tetraéder

Az égés bonyolult fizikai és kémiai folyamatok egyidejű sokasága, melynek során égéstermékek, hő, fény és hang keletkeznek. Az égés ezen kísérő jellemzői, végtermékei, számunkra is látható, észlelhető jelenségek.

Ha az égés három feltétele adott (lásd 1. ábra) - éghető anyag, oxidáló szer, gyújtóforrás - egy időben és egy helyen, akkor tűz keletkezik. A tűz kialakulásának ezen három feltételét illetve ezeknek az ábrázolását ún. égési háromszögnek hívjuk. Az oxidáló szer legtöbbször a levegő oxigénje.
A kezdeti feltételek minősége (az éghető anyagok összetétele, az oxigén koncentrációja) és mennyisége (az oxigén és az éghető anyagok teljes mennyisége, a gyújtási energia nagysága) határozza meg a tűz lefolyását. Az égés három feltételét azonban ki szokták egészíteni egy negyedik feltétellel is, ugyanis a tűz kémiai szempontból nem más, mint egy gyors láncreakció. Ha a láncreakció nem indul be, illetve leáll, akkor a tűz elalszik, és nem fejlődik tovább. Így már nem égési háromszögről, hanem égési tetraéderről1 beszélhetünk.


A FirePro oltásmechanizmusa

A tűz eloltása tulajdonképpen az égés négy feltételéből az egyiknek a megszüntetését, valamelyik összetevő eltávolítását, eliminálását jelenti. A FirePro a gyors láncreakciót akadályozza meg kémiai úton, ugyanis az aeroszol kémiai inhibitort (kémiai reakciót gátló anyagot) tartalmaz. A láncreakciót gátló anyag jelen esetben a kálium-gyök, amely leköti a szabad gyököket a lángokból, és megállítja a tűz terjedését. A tűz eloltása így nem oxigén elvonásával vagy a tűz lehűtésével történik.

Egy tipikus tűzben rengeteg labilis részecske szabadul föl, melyek továbbreagálnak a rendelkezésre álló anyagokkal oxigén jelenlétében. Mivel ezeknek a labilis és reakcióképes anyagok felszabadulásának a mértéke a tűz terjedésével egyre nagyobb mértékű, ezért a tűz terjedésének sebessége nő. A láncreakció motorjai - az úgynevezett szabadgyökök - olyan instabil anyagok, melyeknek egy páratlan elektronjuk van, ezért mindig elektron-párt keresnek maguknak, amit egy másik elemmel való reakció során meg is találnak. A probléma az, hogy a folyamat során felszabaduló hő a jelenlévő oxigénből újabb szabad gyököket szabadít fel. Ez egészen addig folytatódik, amíg az éghető anyag el nem fogy, vagy valamilyen más módon a tüzet el nem oltják.

Az aeroszolos készülékek aktiválásakor az oltókészülékben lévő szilárd vegyület aeroszollá alakul át, amely főként káliumsókat tartalmaz (pl. K2CO3), de más anyagokat is kisebb mennyiségben (H2O, N2 és CO2). Az aeroszol részecskék könnyedén eloszlanak az égéstérben, ráadásul a néhány mikron méretű szilárd káliumsó részecskék inert gázban szuszpendálva különösen nagy felszínt adnak a tömeges reakciókhoz - növelve a hatékonyságot, és csökkentve a szükséges anyag mennyiségét.

Amikor az aeroszol eléri a lángokat, főként kálium gyökök (K*) szabadulnak fel a káliumsók (pl. K2CO3) hő hatására történő felbomlásából. A kálium gyököknek (K*) az összes többi anyaghoz való kapcsolódási képessége nagy, ezért hozzákapcsolódnak más szabadgyökökhöz, amelyek egyébként a láncreakció motorjai lehetnének (hidrogén, oxigén, hidroxid - H*, O*, OH*). Ezáltal olyan stabil anyagok keletkeznek mint a KOH, mely nem reagál tovább. A reakció során tehát végtermékként stabil anyagok, KO, KH, KOH keletkeznek, így elegendő oltóanyag esetén a tűz kialszik. Az oltás során keletkezett anyagok nem ártalmasak az emberekre, a környezetre, és nem tesznek kárt az anyagi javakban sem.


Az aeroszolokról dióhéjban

Az aeroszolokról dióhéjban
Mivel a FirePro termékek aeroszolos oltókészülékek, szóljunk pár szót az aeroszolokról! Az aeroszol gázban eloszlatott (diszpergált) másik halmazállapotú anyag (folyadék, vagy szilárd). Jól ismert példája az aeroszoloknak a füst, melynek diszperziós közege gáz (a levegő), a diszperziós fázis, azaz az eloszlatott anyag pedig szilárd szemcsékből áll (különféle égéstermékek, például koromszemcsék). Az eloszlatott szemcsék mérete néhány mikrométertől (10-6 m) néhány nanométerig (10-9 m) terjed, a másik anyagban lebegnek, nem csapódnak ki belőle, úgy viselkednek, mintha egy másik gáz lennének. Teljesen hasonló a FirePro is, hiszen inert gázban diszpergált apró szilárd szemcséket használ az oltáshoz.

 
 
 
 
 
 
Tartalom

Cikkek

Képek

powered by VICTORINET Internet Kft.