Nyitólap > Téka > Hogyan? >

Érvek és ellenérvek a tűzjelzőkről
Az otthoni tűzjelző rendszer előnyei
A betörésjelző rendszerre csatlakoztatott tűzjelzők előnyei
A megfelelő típusú érzékelők kiválasztása
A megfelelő minőségű érzékelők kiválasztása
Műszaki adatok
Az érzékelők rendszeres ellenőrzése és karbantartása
Hasznos tanácsok

Sokan nem tudják, de ezek a rendszerek viszonylag csekély költségtöbblettel alkalmassá tehetők otthonunk megfelelő tűzvédelmére is. Egyeseket talán elsőre elriaszthatnak a tűzjelző rendszerekkel kapcsolatban gyakran hallható legendák: gyakori téves riasztások, az ezekre kivonuló tűzoltóság költségei, vagy a rendszerek, eszközök működésképtelensége a lemerült elemek illetve a helytelen vagy hiányos karbantartás miatt. Természetesen az említett gondok ismertek, de bizton állíthatjuk, hogy megfelelő intézkedésekkel és eszközökkel ezek elkerülhetők, és a betörésjelző rendszer kiegészítéseként megbízható tűzjelzők telepíthetők értékeink és életünk védelmére is.

A másik oldalon a statisztikai adatok és saját ismereteink, rosszabb esetben tapasztalataink figyelmeztetnek a veszélyre. Az utóbbi 13 évben Magyarországon -de valószínűleg világszerte is- a tűzoltókat az összes tűzeset 25%-ában lakástüzekhez riasztották. Ez évi kb. 7-10.000 esetet jelent (ld. táblázat). A tűzben elhunytak közül 80% lakástűzben, 90% épülettűzben vesztette életét. A statisztikákat böngészve kiderül, hogy minden 1000. emberre jut egy regisztrált tűzeset, és minden 10000. emberre egy tűzhalál. És ekkor még nem is beszéltünk az egyéb tűzkárokról, amelyek a fejlettebb országokban, ahol pedig a tűzjelző rendszerek igen elterjedtek, elérik a GDP 0,4%-át.

Sokan nem tudják azonban, hogy nem maga a tűz a gyilkos tényező, hanem a tűz során keletkező füst és a különböző mérgező gázok. A halálos kimenetelű szerencsétlenség legtöbbször éjszaka következik be. Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor is felriadnak a tűz első jeleire, de ez sajnos általában nem így van.

Az előző számok és tények arra figyelmeztetnek, hogy érdemes az otthoni tűzvédelemmel is foglalkozni, ha megbízható és költséghatékony rendszert sikerül kialakítani. Ehhez szeretnénk most segítséget adni a System Sensor cég ECO1000 érzékelő család bemutatásával.

A lakóingatlanokban a tüzek kb. 40%-a figyelmetlen főzéskor, sütéskor keletkezik (a főzőn felejtett lábasból kifutó forró olajtól, zsírtól lángra kap egy közeli berendezési tárgy), további 30%-a elektromos eredetű hibára (zárlatos készülék, laza vezeték kötések), 20%-a gondatlan dohányzásra (ágyban dohányzás, a hallban felejtett égő vagy szemétbe dobott, még parázsló cigaretta) vezethető vissza. A potenciális veszélyforrástól, azaz általában a helyiség funkciójától függően általában megfelelő helyekre megfelelő típusú (füst- vagy hő-) érzékelőket kell elhelyeznünk. Például elektromos vagy dohányzásból eredő tüzek esetén nyilván füstérzékelőkre van szükség, míg a konyhában keletkező tüzek esetén inkább hőérzékelőkre (mivel a konyhában normál körülmények között is kialakulhatnak füstszerű gőzök, melyekre a füstérzékelők tévesen bejeleznének).

Az otthoni tűzjelzés elsődleges célja az életvédelem, tehát azt várjuk el a rendszertől, hogy hang- vagy fényjelzéssel még akkor figyelmeztessen bennünket a veszélyre, amikor még biztonsággal kimenekülhetünk. Ez különösen fontos az éjszakai órákban keletkező tüzeknél, amelyek többségükben halálos kimenetelűek. Ha megfelelően korán értesülünk a veszélyről, még arra is lehet módunk, hogy a kialakulóban levő tüzet mi magunk eloltsuk, és a károkat minimalizáljuk. Egy távfelügyeletre kapcsolódó tűzjelző azonban akkor is megvédi értékeinket, ha éppen nem tartózkodunk otthon.

Alapvetően három különböző megoldás létezik egy-egy lakás vagy családi ház tűzvédelmének megoldására: "home detektorok" használata, a betörésjelző rendszer kiegészítése tűzérzékelőkkel vagy önálló tűzjelző rendszer létesítése. Az egyes megoldások előnyei illetve hátrányai a szomszédos táblázatból kiolvashatók.

Az elemről (és/vagy hálózati feszültségről) működő home detektorok előnye, hogy -legalábbis az elemes kivitelűeket- bármikor magunk is felszerelhetjük. Több pozitívum nemigen mondható el róluk. Általában igen olcsók és egyszerű kivitelűek, néhány esetben beépített hangjelzőt is tartalmaznak. Annak ellenére, hogy előre jelzik, mikor esedékes az elemcsere, a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszerelt "home detektorok" 70%-a üzemképtelen, mert elfelejtik az elemet időben kicserélni. Természetesen az sem várható el tőlük, hogy a vészjelzést távfelügyeletre továbbítsák.

Láthatjuk, hogy a legtöbb jó minősítést (?) a betörésjelzőkhöz illeszthető tűzérzékelők kapták. A betörésjelző rendszer bármikor, amikor lehetőségünk adódik rá, bővíthető a kívánt számú és típusú tűzjelző érzékelővel, melyekkel a lakás részleges vagy teljes tűzvédelme megoldható. A rendszerben professzionális érzékelőket alkalmazhatunk, melyek megbízhatóan képesek a tűz jelzésére (feltéve, hogy néhány játékszabályt komolyan betartunk; ld. később). Az érzékelők folyamatos energiaellátását a betörésjelző központ biztosítja, így nem kell attól tartani, hogy az elem kimerül, és emiatt működésképtelenné válik az érzékelő. A központ teszi lehetővé azt is, hogy a betörésjelző szirénáit kihasználva a teljes területen hallható legyen a vészjelzés. Így még időben kimenekülhetünk a veszélyes területről, vagy akár el is olthatjuk a kialakulóban levő tüzet. A központ ún. kommunikátorát kihasználva automatikusan jelezni tudjuk a vészhelyzetet egy távfelügyelet (vagy tűzoltóság) felé, akik még időben érkezhetnek a károk enyhítésére.

Az önálló tűzjelző rendszerrel megvalósított védelem minden szempontból korrekt, de e rendszerek ára általában nem a magánszemélyek pénztárcájához igazodik.

Persze ahhoz, hogy tűzjelzőnk megbízhatóan védje életünket és értékeinket, legalább két dolgot be kell tartanunk:

Nézzük meg részletesebben az 1. pontot. A legtöbb tűz kezdeti fázisában csak füstöt termel, így általában a füstérzékelők használatával érhetjük el a legkorábbi jelzést. A lángoló égés csak később következik be, amelynek során a nagyobb hőfejlődés a hőérzékelőkkel észlelhető. (Az újabban megjelent kombinált füst- és hőérzékelők biztosítják általában a legkorábbi, de téves jelzésektől mentes működést.) Egy adott helyiség vagy terület tűzvédelmének kialakításakor tehát az a döntő, hogy milyen jellegű tűz kialakulására kell számítani (füst, hő vagy mindkettő), hiszen csak a megfelelő típusú érzékelővel érhetjük el a korai jelzést. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy az adott területen milyen zavaró tényezőkkel kell számolni, hiszen azt sem szeretnénk, hogy érzékelőnk minden zavarra (por, konyhai füst, gőz) "tévesen'" bejelezzen. Főleg a füstérzékelők érzékenyek a füsthöz nagyon hasonló tulajdonságú porokra, gőzökre, gázokra, ezért vannak olyan helyek, ahol nem érdemes használni őket a zavarok miatt bekövetkező gyakori téves jelzések miatt. Gyakori probléma lehet az is, hogy a porosabb környezetben levő füstérzékelő idővel érzékenyebbé válik, és már kisebb mértékű füstre vagy zavaró hatásra jelzést ad. Ezt elkerülhetjük az érzékelők rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával, valamint megfelelő érzékelők használatával (pl. System Sensor: ECO1000 sorozat).

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen típusú érzékelőt érdemes használni egy adott funkciójú helyiségben, valamint, hogy milyen zavaró hatásokat célszerű elkerülni egy adott típusú érzékelőnél.

Használjunk füst vagy kombinált érzékelőt:

nappaliban, hálószobában, vendégszobában, közlekedőn, előtérben, gardróbban,

Használjunk hőérzékelőt:

étkezőben, konyhában, mosókonyhában

Ne tegyünk füstérzékelőt:

	huzatos, poros helyre (bejárati ajtó, ablak közvetlen közelébe, huzatos folyosó szakaszra)
	párás, nedves helyre (fürdőszoba, konyha közelébe)

Ne tegyünk hőérzékelőt:

közvetlenül a tűzhely vagy sütő fölé

Tulajdonképpen a lakás vagy családi ház minden olyan helyiségébe érdemes érzékelőt szerelnünk, ahol bármilyen tűzkockázat fennáll, ez a vizes helyiségek kivételével minden területre igaz. Egy-egy helyiségben általában elegendő egyetlen érzékelő, lehetőleg a helyiség közepén a mennyezetre szerelve. (A középre helyezéstől eltérhetünk, ha ott csillár, egyéb zavaró tárgy található, vagy, ha huzatot, porosodást, párásodást kerülünk el ezzel). Ha nincs mód minden helyiség védelmére, akkor célszerű a hálószoba és a kijárat közötti területeket (ez általában a nappali) védeni. Így még megfelelő időben felébreszthetők a hálóban alvók egy a nappaliban keletkező tűz esetén is, tehát lesz még idejük kimenekülni a végzetes füstkoncentráció kialakulása előtt. Természetesen a betörésjelző rendszerhez kapcsolódó hangjelzőket is úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén minden területről jól hallható legyen a vészjelzés.

Többszintes épület esetén minden szinten szükség van érzékelőkre legalább a menekülési útvonalakon, de érdemes a hálókban is elhelyezni egyet-egyet.

A System Sensor, a világ legnagyobb tűzérzékelő gyártója, kifejezetten a betörésjelző rendszerekhez fejlesztette ki ECO1000 érzékelő sorozatát. Az évente legyártott több mint 7 millió érzékelő megfelelő garancia a nagy megbízhatóságú eszközökre. Az érzékelők kifejlesztésénél és gyártásánál alkalmazott legújabb jelzéstechnikai, elektronikai és tömeggyártási technológiák egy professzionális minőségű, de egyben kedvező árú érzékelő sorozatot eredményeztek.

A család elemei között található egy optikai füstérzékelő (ECO1003), egy hősebesség (ECO1005), egy fix 58oC hőérzékelő (ECO1005T) és egyedüliként a piacon egy kombinált füst- és hőérzékelő (ECO1002). Az érzékelőkben a tűzjellemzők figyelését egy-egy mikroprocesszor végzi, mely hatékonyan szűri ki a nem tűztől származó zavarok hatásait. A mikroprocesszor teszi lehetővé azt is -a kb. 2 millió USD költséggel kifejlesztett különleges érzékelőkamrával együtt-, hogy az érzékelő ne váljon egyre érzékenyebbé a hónapok, évek során a kamrában lerakódó szennyeződések miatt, és így ne okozzon téves jelzéseket (beépített drift kompenzálás).

Az érzékelők relés aljzatokon keresztül csatlakoztathatók a betörésjelző központok tetszőleges zónáira. A központ típusától függően mind 'követő' mind 'tárolt' működésű aljzatok használhatók. Az esztétikus kialakítású érzékelők nem rontják a helyiségek arculatát. Lássuk röviden a telepítőket érdeklő műszaki paramétereket.

Bár az ECO1000 család érzékelői a korábban említett jellemzők miatt hosszú ideig képesek megbízhatóan működni, mégis érdemes évenként legalább egyszer ellenőrizni működésüket, állagukat. Mivel az érzékelők a betörésjelző rendszer részeként üzemelnek, célszerű ezeket a feladatokat a szakképzett karbantartóval elvégeztetni. Távfelügyeletre csatlakoztatott betörésjelző rendszer esetén a karbantartás előtt (és után) értesíteni kell a felügyeletet az ellenőrzés megkezdéséről illetve befejezéséről!

Az érzékelők működőképessége legegyszerűbb módon egy lézeres ellenőrző egységgel ellenőrizhető (ld. oldalt). A lézersugarat az érzékelő LED-jére irányítva az érzékelőnek néhány másodpercen belül riasztási állapotba kell kerülnie. Ez az ellenőrzés, mely létra nélkül, a földön állva elvégezhető, nem csak az érzékelő elektronikai részét, hanem a teljes érzékelőt ellenőrzi.

Ha a karbantartó arról is meg akar győződni, hogy a füst el tud-e jutni az érzékelőhöz, azaz nem szennyeződött el túlságosan a kamrát takaró porvédő háló, akkor használhatja a füstérzékelők ellenőrzésére kifejlesztett teszt aeroszolt is (NoClimb: A3), melyet a hozzá tartozó porlasztó fej (NoClimb: Solo 300) segítségével kell az érzékelőhöz juttatni.

A hőérzékelők illetve a kombinált érzékelő hőérzékelő részének működőképessége hőlégfúvóval vagy akkumulátoros hőérzékelő ellenőrző fejjel (NoClimb: Solo 461) tesztelhető. Hőlégfúvóval vagy hajszárítóval történő ellenőrzéskor ügyeljünk arra, hogy azt ne tartsuk 15 cm-nél közelebb az érzékelőhöz.

Bár az ECO1000 sorozat érzékelői a kamra lassú elszennyeződéséből származó érzékenység változást automatikusan ellensúlyozzák, a betörésjelző rendszer karbantartása során érdemes a huzatos, piszkos helyekre szerelt füst- vagy kombinált érzékelőket tüzetesebben is megvizsgálni, és az esetleg elpiszkolódott érzékelőket megtisztítani. Az érzékelő fedele egy csavarhúzóval két mozdulattal levehető, így hozzáférhetünk a kamrához és az azt védő porvédő hálóhoz. A száraz, por jellegű lerakódásokat porecsettel, míg a zsíros, makacs szennyeződéseket alkoholos tisztítással távolíthatjuk el. A megtisztított érzékelők újra a gyári érzékenységre állnak vissza, tehát hosszú ideig nem kell téves jelzésekre számítanunk a túlzott érzékenység miatt.

Ha lakásunkban tűz üt ki, túlélési esélyeink attól függenek, milyen gyorsan és mennyire biztonságosan tudunk elmenekülni. Az alábbi információk remélhetően segítenek abban, hogyan előzzük meg az otthoni tüzeket, valamint, hogyan védjük meg magunkat, ha a tűz mégis kialakul.

Mindannyian igyekszünk elkerülni a tüzek kialakulását mind otthonunkban, mind életünk egyéb területein. Sajnos egy tűz kialakulásához elég egy figyelmetlen mozdulat vagy egy kisebb gondatlanság, és már néhány perc múlva a lakás tele lesz füsttel. A füst, különösen a bútorhuzatok égésekor keletkező mérgező égésgázokat tartalmazó füst okozza a legtöbb halálos kimenetelű balesetet. Otthonunk biztonságos elhagyására csak nagyon kevés időnk van. Használjuk ki ezt az időt okosan!

Ha éjszaka, alvás közben riaszt bennünket a rendszer, soha ne azzal foglalkozzunk, hol és mekkora tűz van. Kiabálva ébresszünk fel és tereljünk össze mindenkit, és az előre megtervezett módon és útvonalon hagyjuk el a házat. Érdemes felkészíteni egy esetleges veszélyhelyzetre a család minden tagját, így egy valós riasztásnál mindenki tudni fogja, mit kell tenni, mit nem szabad tenni, és merre kell kimenekülni az épületből.

Lehetőleg csukjuk be annak a helyiségnek az ajtaját, ahol a tűz van, és csukjuk be az összes ajtót a távozási útvonalon. Ezzel valamelyest késleltethetjük a tűz és a füst továbbterjedését. Mielőtt egy zárt ajtót kinyitnánk, kezünk külső felével ellenőrizzük a hőmérsékletét. Ha túl forró, ne nyissuk ki, hiszen várhatóan szembetalálkozunk a tűzzel.

Mindenki a lehető leghamarabb hagyja el a házat. Ne próbáljuk értékeinket menteni, az életünkről van szó. Ha már nagy a füst, próbáljunk négykézláb menekülni. A padlóhoz közel valószínűleg még találunk füstmentes, tiszta légréteget.

Földszintről általában könnyen kimenekülhetünk. Ha ablakon keresztül kell menekülni, tekerjünk a kezünkre törülközőt vagy ágyhuzatot, és úgy törjük azt be. Ha emeleti ablakon keresztül menekülünk, dobjunk az ablak alá ágyneműt, párnákat. Soha ne ugorjunk, inkább eresszük le magunkat kézzel, amíg csak lehet.

Már nem kell soká várnunk a segítséget, hiszen a távfelügyeletre kötött rendszerünk már elküldte a vészjelzést, így hamarosan érkeznek a tűzoltók értékeink megmentésére.

> vissza a lap tetejére
>> Hogyan?
>>> Téka