Nyitólap >

A PROMATT Elektronika 1982 ben alakult. Azóta változatlan néven, folytonosan működik, így az egyik "legöregebb" hazai vállalkozásnak számít a tűz- és vagyonvédelem területén.

Szakembereink a mikroprocesszoros technika, a biztonságtechnikai nagyrendszerek, valamint az ipari mérés- és vezérléstechnika területéről jöttek, s nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a biztonságtechnika és a tűzvédelem területén. Ezirányú szaktudásuk mellé villamosmérnöki végzettség, sok év elektronikai tevékenység szakmai ismerete és rutinja is társul.

A PROMATT nem végez telepítési munkákat. Célunk az, hogy telepítő partnereinknek minél szélesebb körű segítséget tudjunk nyújtani rendszereink alkalmazása során az ajánlatadástól a tervezésen át a végső beüzemelésig. A termékek műszaki képviseleteként díjmentes rendszertechnikai, tervezési és alkalmazástechnikai tanácsadással (on-line is!) és együttműködéssel állunk rendelkezésére ügyfeleinknek.

Forgalmazott termékeink minősége és mennyisége, valamint szolgáltatásaink következtében a PROMATT ma már a hazai tűzjelző piac egyik meghatározó cége. Partnereink a 8 fős mérnöki gárdánk által nyújtott szakszerű segítségre, információs háttérre, továbbá a termékek kedvező árára és magas műszaki színvonalára támaszkodva igen sok tendert nyernek, nagyszámú tűzjelző rendszert telepítenek. Jelenleg Magyarországon több, mint 8700 rendszert telepítettek, amelyet PROMATT vagy NOTIFIER tűzjelző központtal és SYSTEM SENSOR eszközökkel valósítottak meg, és több mint 1.000.000 SYSTEM SENSOR és KAC eszközt használtak fel eddig.

..............................................................................................

CÉLJAINK

Cégünknek piaci súlya többirányú törekvést is szükségessé tesz. Tagjai vagyunk a Magyar Szabványügyi Testületnek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy hazánkban megfelelő módon honosodjék meg az Európai Únióban használatos EN-54 tűzjelzéstechnikai szabvány.

Célunk, hogy a tőlünk származó információk mind az EN-54 előírásainak figyelembevételével jussanak el partnereinkhez. Fontosnak tartjuk, hogy mind a szaksajtó útján, mind pedig tanfolyamainkon, ismertető előadásainkon tiszta, egyértelmű fogalmakkal, ismeretekkel lássuk el az érdeklődőket és a szakmai közönséget. Törekvésünk, hogy a piaci viszonyok tiszták legyenek, s hogy mind nagyobb mértékben érvényesüljön a minőség, a szakszerűség, az ésszerűség és a gazdaságosság. Ezért is jobbítjuk állandóan műszaki információs és konzultációs szolgálatunkat, ezért folytatunk ésszerű árpolitikát, és ezért is végzi tevékenységét cégünk sok területen de facto az ISO9000 minőségbiztosítási rendszer elveinek megfelelően.

Azt tartjuk, hogy partnereink sikere a mi sikerünk is, s ehhez az is hozzájárul, hogy azt tudjuk adni a piacnak, amire valójában minden piaci szereplőnek szüksége van:

PROFESSZIONÁLIS TŰZVÉDELEM - GAZDASÁGOSAN

Cégtörténelem >>>
Referenciák >>>
Fotóalbum >>>

A századforduló egyik legjelentősebb építésze volt Hauszmann Alajos. Élete és munkássága sok szállal kötődik Budapesthez, ahol a Budai Várpalota kibővítésére, átépítésére életéből 15 évet áldozott. Művei révén gyönyörű neoreneszánsz és szecessziós stílusú épületekkel gazdagodott fővárosunk.

Hauszmann Alajos 1847. június 9-én született Budán. Itt végezte iskoláit és itt járt a Műegyetemre is. Már diákkorában erősen vonzotta az építészet, segédkezett a Tudományos Akadémia építésénél és itt a kőműves céh jelképesen "legénnyé" avatta. 1866 és 1869 között a berlini építészeti akadémián tanult, beutazta Európát, majd hazatérve a József-műegyetemen lett tanársegéd, 1872-től pedig rendes egyetemi tanár. Magántervezőként először Skalnitzky Antal* irodájában dolgozott, aztán saját tervezőirodát nyitott.
(* Ismertebb művei: egyetemi könyvtár palota, Thonet-udvar, Hungária-szálló)

Tizenöt éven keresztül dolgozott Hauszmann Alajos a Királyi palota építkezésén. 1874-ig a Királyi vár lényegében erőd jellegő épületcsoport volt. Ekkor határozták el, hogy megszűntetik az erőd funkciót és inkább lakóépületté és reprezentatív célú palotává teszik. Az átépítést Ybl Miklós vezette, kinek halála után 1891-ben Hauszmann Alajos vette át az építkezés vezetését.

Az átépítés eredményeként a palota 300 méter hosszú lett és tömegével uralta az egész Várhegyet a Duna felől. Szép kupolája álkupola volt, funkció nélküli, csak a látványt szolgálta. A belső kiképzést és díszítést a kor elsőrendű festői, szobrászai és iparművészei végezték. 1905-re készült el a nagy mű, úgy tűnt, Hauszmann és a többi művész gyönyörűt és maradandót alkotott. Nem rajtuk múlt, hogy mindössze 40 évig ált a palota, és 1945-ben, Budapest ostromakor mindez a szépség - festmények, freskók, gobelinek, falburkolatok, bútorok és kandallók - mind megsemmisültek.

Hauszmann kései nagy alkotása volt a Műegyetem központi épülete. Ez a hatalmas, kétsisakos épület a Duna szabályozása után feltöltött területre épült cölöpalapozással.

Hauszmann Alajos értékes szakirodalmi munkásságot is folytatott, többek közt nagyobb munkáiról saját maga írt részletes ismertetéseket. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1926. július 31-én, hetvenkilenc éves korában halt meg a Fejér megyei Velence községben.

/Forrás: dr. Reisinger Frigyesné - Régiekre emlékezve c. cikke és Komor Marcell írása a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárából/